A rugóméretek meghatározása után a Az erő bizonyítása irányítsák. Erre a célra meghatározzák a meglévő nyírófeszültséget.

 

Nyírófeszültség a nyomórugókhoz

Nyírófeszültség-kompressziós rugó az erőtől: \tau=\frac<wpml_curved wpml_value='8DF'></wpml_curved>{\pi d^<wpml_curved wpml_value='3'></wpml_curved>}

Nyírófeszültség-kompressziós rugó az utazás során: \tau=\frac<wpml_curved wpml_value='Gds'></wpml_curved>{\pi nD^<wpml_curved wpml_value='2'></wpml_curved>}

Míg a τ nyírófeszültséget statikus vagy kvázi-statikusan terhelt rugók kialakításához kell használni, a korrigált τ nyírófeszültség érvényes k dinamikusan igénybevett rugókhoz. A nyírófeszültség eloszlása a rugó huzalkeresztmetszetében egyenetlen, a legnagyobb feszültség a rugó belső átmérőjén jelentkezik. A rugó tekercselési arányától (az átlagos átmérő és a huzalvastagság arányától) függő k feszültségkorrekciós tényezővel a legnagyobb feszültség hozzávetőlegesen meghatározható. Dinamikusan megterhelt rugókhoz:

Korrigált nyírófeszültség-kompressziós rugó: \ tau _ {{\ kappa}} = \ kappa \ cdot \ tau

ahol a k vonatkozik (Bergsträsser szerint): \ kappa = \ frac {\ frac +0,5} {\ frac -0,75}

Most az összehasonlítást a megengedett feszültséggel végezzük. Ezt a következőképpen határozzák meg:

Megengedett feszítő nyomórugó:\harmat_{ } = 0,5 \ cdot R_ { } vagy. \harmat_{ } = 0,56 \ cdot R_ { }

A. ÉrtékeiMinimális R szakítószilárdság m a huzal vastagságától függenek, és megtalálhatók a megfelelő anyagok szabványaiban.

Rendszerint lehetővé kell tenni a nyomórugók tömörítési hosszáig történő összenyomását, ezért a blokkhossznál megengedett feszültség t czul megfontolni.

Nál nél dinamikus stressz alsó és felső feszültségnek (t k 1. és t k 2) a megfelelő löket meghatározható. A különbség a löketfeszültség. A felső és a löketfeszültség sem haladhatja meg a megfelelő megengedett értékeket. Ezek a Az EN 13906-1: 2002 szabvány fáradási szilárdsági diagramjai hivatkozni. Ha a feszültségek ellenállnak ennek az összehasonlításnak, a rugó fáradtságálló, 10-es határterheléssel 7. .

 

Nyírófeszültség a feszítő rugókhoz

Mint Sűrítési rugó számítások meg kell határozni a meglévő nyírófeszültséget.

Nyírófeszültség: \tau=\frac<wpml_curved wpml_value='8DF'></wpml_curved>{\pi d^<wpml_curved wpml_value='3'></wpml_curved>}

A korrigált löketfeszültséget a dinamikus terheléshez is ki kell számítani (lásd 1.4.2.2. Fejezet).

Korrigált nyírófeszültség : \ tau _ {{\ kappa}} = \ kappa \ cdot \ tau

Megengedett feszültség: \harmat_{ } = 0,45 \ cdot R_ { }

A meglévő maximális t feszültség n a legnagyobb utazáshoz s n a megengedett feszültséggel egyenlőre van beállítva. Ahhoz azonban Kikapcsolódás Ennek elkerülése érdekében a tavaszi utazásnak csak a 80% -át szabad felhasználni a gyakorlatban.

s_ { } = 0,8 \ cdot s_ { }

A dinamikus terhelések esetében nem adhatók meg általánosan alkalmazható fáradási szilárdsági értékek, mivel a fűzőlyukak hajlítási pontjain további feszültségek léphetnek fel, amelyek némelyike meghaladhatja a megengedett feszültségeket. A feszítő rugókat ezért csak statikus terhelésnek lehet kitenni, ha lehetséges . Ha a dinamikus stressz nem kerülhető el, akkor hajlítottnak kell lennie Fűzőlyukak csináld anélkül, és használj hengerelt vagy becsavart végdarabokat. A későbbi üzemi körülmények között életciklusnak van értelme. A A felület keményedése lövéscsiszolással a szűk fordulatok miatt nem megvalósítható.

A szimbólumok magyarázata:
d = huzal átmérő (mm)
D = tekercs átlagos átmérője (mm)
F = rugóerő (N)
G = nyírómodul (N / mm²)
n = rugalmas tekercsek száma (darab)
Rm = minimális szakítószilárdság (N / mm²)
s = rugós menet (mm)
τ = nyírófeszültség (N / mm²)
τzul = megengedett nyírófeszültség (N / mm²)
τczul = megengedett nyírófeszültség a blokk hosszához (N / mm²)

További információ:

 

Számítsa ki a nyírófeszültséget
Cimke: