Számítsa ki a nyírófeszültséget › Gutekunst Federn › Bergsträsser, Festigkeitsnachweis, Korrigierte Schubspannung, Schubspannung, Schubspannung Druckfedern, Schubspannung Zugfedern, Zulässige Spannung

A rugóméretek meghatározása után a Az erő bizonyítása irányítsák. Erre a célra meghatározzák a meglévő nyírófeszültséget.

Table of Contents

Nyírófeszültség a nyomórugókhoz

Nyírófeszültség-kompressziós rugó az erőtől:

\Large\tau=\frac{8DF}{\pi d^{3}}

Nyírófeszültség Nyomórugó az elmozdulásból:

\Large\tau=\frac{Gds}{\pi nD^{2}}

Míg a τ nyírófeszültséget statikus vagy kvázi-statikusan terhelt rugók kialakításához kell használni, a korrigált τ_knyírófeszültség érvényes dinamikusan igénybevett rugókhoz. A nyírófeszültség eloszlása a rugó huzalkeresztmetszetében egyenetlen, a legnagyobb feszültség a rugó belső átmérőjén jelentkezik. A rugó tekercselési arányától (az átlagos átmérő és a huzalvastagság arányától) függő k feszültségkorrekciós tényezővel a legnagyobb feszültség hozzávetőlegesen meghatározható. Dinamikusan megterhelt rugókhoz:

Korrigált nyírófeszültségű nyomórugó:

\Large \tau_{{\kappa}}=\kappa\cdot\tau

ahol a k-ra a következők vonatkoznak (Bergsträsser szerint): $\Large \kappa=\frac{\frac{D}{d}+0.5}{\frac{D}{d}-0.75}$

Most az összehasonlítást a megengedett feszültséggel végezzük. Ezt a következőképpen határozzák meg:

A nyomórugó megengedett feszültsége:

\Large \tau_{{zul}}=0.5\cdot R_{{m}}

vagy

\Large \tau_{{czul}}=0.56\cdot R_{{m}}

A. Értékei Minimális szakítószilárdság R_m a huzal vastagságától függenek, és megtalálhatók a megfelelő anyagok szabványaiban.

Rendszerint lehetővé kell tenni a nyomórugók tömörítési hosszáig történő összenyomását, ezért a blokkhossznál megengedett feszültség tc_zul megfontolni.

Nál nél dinamikus stressz alsó és felső feszültségnek (t_k1. és t_k2) a megfelelő löket meghatározható. A különbség a löketfeszültség. A felső és a löketfeszültség sem haladhatja meg a megfelelő megengedett értékeket. Ezek a Az EN 13906-1: 2002 szabvány fáradási szilárdsági diagramjai hivatkozni. Ha a feszültségek ellenállnak ennek az összehasonlításnak, a rugó fáradtságálló, határterheléssel 10⁷.

Nyírófeszültség a feszítő rugókhoz

Mint Sűrítési rugó számítások meg kell határozni a meglévő nyírófeszültséget.

Nyírófeszültség:

\Large \tau=\frac{8DF}{\pi d^{3}}

A korrigált löketfeszültséget a dinamikus terheléshez is ki kell számítani (lásd 1.4.2.2. Fejezet).

Korrigált nyírófeszültség :

\Large \tau_{{\kappa}}=\kappa\cdot\tau

Megengedett feszültség:

\Large \tau_{{zul}}=0.45 \cdot R_{{m}}

A meglévő maximális t_n feszültség a legnagyobb utazáshoz s_n a megengedett feszültséggel egyenlőre van beállítva. Ahhoz azonban Kikapcsolódás Ennek elkerülése érdekében a tavaszi utazásnak csak a 80% -át szabad felhasználni a gyakorlatban.

\Large s_{{2}}=0.8 \cdot s_{{n}}

A dinamikus terhelések esetében nem adhatók meg általánosan alkalmazható fáradási szilárdsági értékek, mivel a fűzőlyukak hajlítási pontjain további feszültségek léphetnek fel, amelyek némelyike meghaladhatja a megengedett feszültségeket. A feszítő rugókat ezért csak statikus terhelésnek lehet kitenni, ha lehetséges . Ha a dinamikus stressz nem kerülhető el, akkor hajlítottnak kell lennie Fűzőlyukak csináld anélkül, és használj hengerelt vagy becsavart végdarabokat. A későbbi üzemi körülmények között életciklusnak van értelme. A felület keményedése lövéscsiszolással a szűk fordulatok miatt nem megvalósítható.

A szimbólumok magyarázata:
d = huzal átmérő (mm)
D = tekercs átlagos átmérője (mm)
F = rugóerő (N)
G = nyírómodul (N / mm²)
n = rugalmas tekercsek száma (darab)
Rm = minimális szakítószilárdság (N / mm²)
s = rugós menet (mm)
τ = nyírófeszültség (N / mm²)
τzul = megengedett nyírófeszültség (N / mm²)
τczul = megengedett nyírófeszültség a blokk hosszához (N / mm²)

További információ: